Indulás

Igazi hős vagyok, melbourne-i idő szerint hajnal fél3 van, Balázs itt alszik tervezi a holnapi napot csukott szemmel (Bazs) mellettem, én pedig blogot írok. Tudom, hogy sokan várják, hogy végre írjunk a kalandjainkról, ezért én igyekszem leküzdeni a fáradtságomat és írni néhány sort. Az indulás a legkevésbé izgalmas, de egy pár szót talán érdemes írni róla, hogy teljes legyen a kép.A képen már Dubai felé tartunk, de kezdjük az elején ...
Szombaton reggel 10 körül indultunk otthonról anyuval és bátyámmal (Jásztelekről) Budapestre, ahol felvettük Balázst. Apukám dolgozott, így ő nem tudott kikísérni, tőle már otthon elbúcsúztam :( Az indulás nem volt zökkenőmentes, rögtön egy defekttel kezdtünk, de szerencsére gyorsan kicserélték a kereket és elindultunk Pest felé. Igyekeztem nem babonás lenni, és nem rossz ómenként értelmezni. Jól tettem, minden rendben volt ezután :)
Balázsékhoz fél12kor értünk, ahol az egész család és Balázs legjobb barátja, M. Balázs várt minket, hogy elbúcsúzzanak tőlünk. Könnyes búcsút vettünk, majd elindultunk Bécs felé. Kora délután értünk Ausztriába, ahol megálltunk Parndorfba (itt van egy olyan outlet, mint Pesten a Premier) ahol kicsit nézelődtünk. A cél nem a vásárlás volt, hanem inkább az, hogy egy kicsit még együtt legyünk anyuékkal és ráhangolódjunk a búcsúzkodásra.
Este 6 körül értünk a reptérre. 19:30kor kezdődött a becsekkolás, addig kávéztunk és beszélgettünk. Eközben a reptéren még futottunk egy kört, mert nem voltunk biztosak benne, hogy mennyi alkoholt engednek a repülőn (kár lett volna a pálinkát itthon hagyni :)) Időközben az is eszünkbe jutott, hogy elfelejtettünk biztosítást kötni a Dubai 2 napra, de végül sikerült mindent elintéznünk, az alkoholmennyiség a megengedetten belül volt, a biztosítást pedig online megkötöttük.
A becsekkolás rendben ment, jó sok külföldi, leginkább arab volt, ő egy kicsit azért veszélyesnek tűnt,
főleg miután bátyám viccből beijesztett minket.
A következő képen Dóri háta mögött vehető ki az illető. Kicsit barnás, pirosas sállal a fején. Induláskor többen homlokon csókolták, gondoltuk utoljára találkoztak vele. De nem, ez volt az egyetlen kétes alak a repülőn. (Bazs)

Várakozunk a check-in-nélA kép megtévesztő :) Kevesen voltak a first class sorban, ezért minket is odaküldtek az economy jegyünkkel.

8-fél9 között indultak haza anyuék. Kb. 20 percig csak búcsúzkodtunk, ha bátyám nem lett volna ott még mindig ott vagyunk :) Szerencsére ő eléggé elviccelte az egészet, így jó kedvünk lett és alig pár könnycseppel "megúsztuk" :) Ezután mentünk megkeresni a kapunkat. A várakozás elég gyorsan eltelt, Balázs még egyet skype-olt a családdal, én pedig kicsit pihentem. Furcsa volt ott ülni, és arra gondolni, hogy fél évig a világ másik végén leszünk. Nem tudom, hogy erre hogyan lehet rákészülni, de ott abban a pillanatban úgy éreztem, hogy nem vagyok felkészülve. Végül összeszedtem magam és bementünk a kapunkon. A kézipoggyász ellenőrzésnél nálunk minden rendben volt, de a mögöttünk lévő fiatal srác besípolt. Elég gyorsan kiderült, hogy miért: egy töltény volt a táskájában! utána kb. 20 percig vizsgálták tetőtől talpig, de végül felengedték a gépre. és hova szólt a jegye? persze, h mellénk! annyira nem volt megnyugtató ... egyébként normálisnak tűnt, de akkor is, miért van nála egy töltény?!
22:50kor szálltunk fel. A repülő nagyon kényelmes volt, és minden ülésbe egy monitor volt, ahol rengeteg film, sorozat, játék közül választhattunk. Tényleg jó volt, a legújabb filmek is benne voltak a rendszerben. Ennek ellenére én az alvás mellett döntöttem, de Balázs nagyon élvezte :)
Emellett kaptunk fülhallgatót és egy vékony plédet, amire szükség is volt, mert elég hűvös volt a gépen.


A felszállás után kb. 1 órával hozták a vacsorát, ami előételt (1 falat grill csirkemell), főételt (hal, citromos rizzsel és brokkolival), desszertet (vanília krém) és snack-et tartalmazott, így teljesen laktató volt.
Mivel utoljára délután 2kor ettünk, nagyon megörültünk, hogy valami finomat tudunk enni. Szerencsére Balázs vega kajája is teljesen vega volt :) Az ő menüjét már elfelejtettem :)
Kb. fél1 volt, mire elvitték a tálcáinkat és otthoni idő szerint 04:30kor kellett megérkeznünk Dubai-ba, ezért elég kevés időnk maradt aludni. Én kb. 2-2,5 órát aludtam, de Balázs nem tudott elaludni, így ő csak 1 órát aludt összesen. Összességében elég fáradtan landoltunk. Így nézett ki Dubai a repülőről.
Hajnali fél4 van, így a Dubai kalandok holnapra maradnak, mivel holnap korai kelést tervezünk.
Ígérem írni fogunk, bocsi, a mai napba csak ennyi fért bele.