Cápamese: Dubai 2.nap - Dubai másik arca

Dubai 2.napját is én írom, úgy volt , hogy Dóri írja,de sikeresen megzsarolt egy vacsora,reggeli,csomagolás kombóval, így inkább marad nekem a nehezebb munka és bloggolok...:D

Az első nap után kicsit fáradtan ébredtünk, de muszáj volt korán kelnünk mert ez volt az utolsó napunk Dubaiban. A második nap is a belváros megismerésével kezdtük, ugyanis gyorsan átfutottunk azon a részeken ahol Dóri tegnap aludt :) Ezután egy sétát terveztünk a piacokon. Dubai-ban három nagyobb piac ún. souk található: textil, arany és fűszer. Előző napi esti sétánk során a textil piac mellett elhaladtunk, de akkor már zárva volt, és mivel az a folyó túloldalán található és idő szűkében is voltunk, ezért csak az arany és fűszerpiacot néztük meg, amelyek egymás mellett voltak. Rengeteg árus volt, és itt is jellemző volt az, hogy ha megálltunk valahol megrohamoztak az árusok, ezért csak pár fotót csináltunk és jöttünk is tovább.


Guinness rekord méretű gyűrű a piacon, nem vettem meg Dórinak, mert nem férne el a kézipoggyászában


A fűszerpiacon így nézett ki egy árus standja

Fűszerek és souvenirek minden mennyiségben ...

Dóri élvezte a piacozást ...


én már kevésbé ...

A piac mellett volt egy nagyobb kikötő, ahol igen érdekes dologra lettünk figyelmesek. Lepukkant halászhajókból tucatszámra hozzák ki a hűtőket plazma tv-ket és hasonló elektronikai cikkeket . Elég érdekes látvány volt. A meleg is biztos jót tett nekik.

Ezt mind ma fogták!

Ezután vízi taxival átmentünk a város egyik partjáról a másikra, ami szerencsére ingyenes volt, mert a hop on hop off jegyünkhöz kaptuk. A hajókázás igen látványos volt és a vízitaxi légkondicionált volt, így tudtunk egy kicsit hűsölni is :)

Hajdú magyar sajt Dubai-ban :)

Délutánra a nap és a fáradtság megint megtette a hatását ledőltünk egy másfél órára. Egyszerűen elviselhetetlen volt a hőség dél körül.

Azonban ezután jött még csak a java!

A kis pihenés után a tengerpartfele és a felhőkarcolók felé induló turista buszra szálltunk fel. Ezzel egészen a Burj Al Arabig mentünk el.

Burdzs al-Arab (Arabok tornya): A leghíresebb és egyben a legdrágább hotel, a világ első hétcsillagos szállodája. Az arab vitorlás hajót formázó épület tervezésénél egy olyan építészeti alkotást próbáltak létrehozni, amely Dubaj szimbólumává válhat. Egy éjszaka ára 1000 dollárnál kezdődik, de a királyi lakosztályban az ár elérheti az éjszakánkénti 28 000 dollárt is. Tehát nem ez volt a szállásunk :)

A Burj Al Arab ennek az 5 csillagos szállodának a tulajdonában van

A Burj Al Arab-tól nem messze található strandon fürödtünk először a tengerben.

A víz nagyon meleg volt ,nem volt túl kellemes, a tengerparton is csak néhányan lézengtek. Ezért csak 20 percig maradtunk itt, majd elindultunk a következő busszal. Ezzel a pálmafa szigetek felé mentünk.

A mesterséges pálma sziget felülről

Mint előre várható volt a földről nem lehet semmit sem érzékelni a szigetek alakjából, ugyanis túl nagyok ahhoz. Csak annyit látni, hogy hotel hotel hátán. A legtöbbet még építették, de persze a metrót már kivezették ide is.

A sziget "bejárata"

Ilyen utcák vannak a szigeten

Néhány érdekesség a pálma szigetről:

A dubai Palm Jumeirah, azaz a Pálma Sziget az egyik legszebb és legnagyobb mesterséges sziget
Több millió köbméter homokot és követ használtak fel ahhoz, hogy feltöltsék a 17 levelű, pálmafa-alakú mesterséges sziget helyét az óceánban.
A pálmafát egy 12 km hosszú és 5 km átmérőjű, félhold alakú hullámtörő gát védi a hatalmas hullámok ellen.
A leveleken jelenleg 2000 luxusvilla és 40 exkluzív hotel található. A szárazfölddel való kapcsolatra egy 300 méter hosszú szárazföldi híd szolgál, és épülőben van egy alagútrendszer is, amely a félholdat a koronával köti majd össze

Ekkor kezdődött a mai napi kalandunk ami az egész nap végig kísért minket. Ugyanis még az interneten előre lefoglaltunk egy időpontot a Burj Khalifa-i kilátóba 18:00 órára. Amikor elindultunk a pálma Szigetre úgy gondoltuk, hogy lesz elég időnk odaérni, hiszen csak 17:00 volt. Azzal nem számoltunk, hogy elég nagy távolságok vannak, és sokkal messzebb voltunk a Burj Khalifától mint gondoltuk.
A buszon mikor megkérdeztük, hogy mikor érünk oda azt mondta a sofőr, hogy 18.40re érünk oda. A jegyen meg nagybetűkkel az volt olvasható, hogy törlik a foglalást ha nem jelenünk meg pontosan. Ekkor nagyon megijedtünk, ezért azt terveztük, hogy a következő állomáson leszállunk a buszról és taxival megyünk tovább. Ezt sikerült is kivitelezni, de persze, hogy a taxival is dugóba kerültünk és 18:15 körül értünk a Burj Khalifa elé. Itt sem volt egyszerű bejutni mivel nekünk nem a főbejáraton kellett, hanem a közelben lévő plázának a parkolójából, majd onnan tovább. Mire megtaláltuk már háromnegyed hét volt. Az esélytelenek nyugalmával mentünk a pénztárhoz, ahol szinte csodával határos módon simán beengedtek :) Gyorsan fellifteztünk a több mint 200 emeletes felhőkarcoló 120adik emeletére (kevesebb mint 1 perc alatt, és nem is éreztük gyorsnak) ahol a kilátó volt. Ezért tényleg megérte feljönni, ugyanis a kilátás lélegzetelállító volt.

A Burj Khalifa jelenleg a világ legmagasabb épületének számít 828 méteres magasságával

Természetesen a világ legmagasabban fekvő kilátója (124. emelet) is a Burj Khalifában volt, innen az egész városra ráláttunk

Dubai felhőkarcolói a magasból

Félve megfogtuk egymás kezét egy kép erejéig :)

Dubai kivilágítva

Az volt a szerencsénk, hogy nemsokkal később sötétedett és így láthattuk világosban és sötétben is a várost.

Ezután kitaláltuk Dórival /Balázs kitalálta -Dóri/, hogy még leugrunk a közeli strandra még egy esti fürdőzésre. Mivel a közelben van és a buszt nem tudtuk honnan megy taxit hívtunk. A taxisnak megmutattuk a térképen, hogy hova szeretnénk menni, mire ő azt mondta, hogy nincs nála az olvasó szemüvege nem látja a térképen, de tud itt a közelben egy jó helyet elvisz oda strandolni. Mondtuk, hogy legyen. Mikor már lassan 15 perce taxiztunk ,megkérdeztük, hogy mikor érünk még oda. Azt mondta, hogy csak 15 perc. Mivel kedvünk se volt olyan messze menni, meg mint kiderült pénzünk se volt elég kiszálltunk a közelben a Burj Al Arabnál. Ekkor az összes AEDünk (ottani pénznem) elfogyott. De volt nálunk dollár gondoltuk az jó lesz.

Itt még gondtalanul sétálgattunk, és kerestük a strandot.

Az esti fürdőzés után derült ki ,hogy a taxisok nem fogadnak el dollárt. A közeli hotelben meg nem váltottak,csak vendégeknek pénzt. Ekkor csodák csodájára találtunk még Dóri táskájában egy kis pénzt. Ekkor kitaláltuk ,hogy busszal megyünk mivel arra elég. De Dubaiban nem lehet jegyet venni a buszra,csak bizonyos állomásokban. Mikor a 4. buszsofőr küldött el minket, hogy hol lehet jegyet venni és nem találtunk sehol akkor taxit hívtunk. Elmondtuk neki, hogy mennyi pénzünk van és, hogy elmennénk a beásárlóközpontba ahonnan indultunk strandra,mert addig kb elég pénzünk volt. El is vitt végül is minket oda. Itt elfogyott az összes dínárunk. De megörültünk mivel nyüzsgött még az élet a plázában.

A Dubai Mall este 11 körül

Ezért elkezdtünk keresni egy pénzváltót. Útközben megálltunk fotózkodni , mivel egy Guiness rekorder akvárium jött velünk szembe. A Dubai Mall elég pazar kis pláza, rengeteg üzlet, rengeteg szinten, hihetetlen luxus áradt mindenhonnan.

A képen nem látszik a rekord méret, de valójában hatalmas volt

Ezt is muszáj volt lefotózni (Biának tetszett volna:))

Mikor odaértünk a váltóhoz az előttünk lévőnek még váltottak pénzt,de nekünk nem. Az összes váltó bezárt mire odaértünk. Ekkor jött volna az a megoldás, hogy bankkártyáról veszünk ki pénzt,de persze, hogy egyikünk bankkártyája sem volt nálunk. Kicsit megijedtünk, hogy hogyan tovább ugyanis már éjfél volt autópálya volt csak a közelben, azon lehetett volna megközelíteni a városközpontot ahol lakunk. Ekkor még egy utolsó próbálkozásból megpróbáltuk a közeli 5*os hotelben beváltani a pénzünket. Elmondtuk nekik a storynkat, ami kicsit hitetlennek tűnt, de megszántak minket és válthattunk náluk dollárt. Ezután gyorsan hazataxiztunk. Persze ez sem ment simán mivel a Hotelnek volt két apartman háza is és mindkettőhöz elvitt minket a taxis, mikor mondtuk neki, hogy tegyen ki és onnan hazamegyünk. Az utolsó esténk ilyen kalandosra sikerült. Este még skypeoltunk kicsit majd bepakoltuk a csomagokat és 3körül le is feküdtünk. Másnap reggel 5 körül keltünk és indultunk Melbourne-be,de ez már egy másik történet. Ezt valószínű, hogy Dóri írja már, ha nem zsarol meg egy újabb reggelivel...