Az első napjaim Amerikában

Az előző napok elég mozgalmasan teltek a költözködésnek köszönhetően, de azért a rokonommal Los Angelesbe tartva beiktattunk egy rövid megállót a tengerpart mellett. Csupán 15 percre álltunk meg, de legalább már belelógattam a lábam az óceán vizébe. Nagyon élveztem, főleg, hogy 32-33 fok van a napokban. 

Első találkozás a kaliforniai tengerparttal

 A héten még tervezem egy strandos nap beiktatását, mert azt mondják, hogy hamarosan 5-6 fokot biztosan csökken a hőmérséklet. De a napokban még van pár elintéznivaló: bank, telefon, és még egy csomó kisebb dolog, először ezeken akarok túl lenni, utána jöhet a strand :)

Pénteken San Diego-ban voltam, de sajnos nem sokat láttam a városból. A napom főleg a repülés kiheverésével, és a költöztetésre váró dolgok összepakolásával telt. De a nagynénikémet meghívták egy középiskolai amerikai focimeccsre (korábban a fia nagyon sokat játszott, így még most is gyakran hívják), így megvolt a péntek esti programunk. 

Elkezdtem kapizsgálni a szabályokat a játék végére, de azért még sok a homályos folt, firstdown, touchdown, 10 yards, ezek a kulcsszavak :D A két egyetem nagy összecsapására meg kell tanulnom, mert akkor tényleg nagyon élvezhető a meccs.  Itt az amerikai foci tényleg nagyon kedvelt sport, és szinte az összes középiskolának van saját csapata, és a meccsek 1-2 perces összefoglalóját pedig a tv-ben is leadják. Amikor hazaértünk a mi meccsünk összefoglalóját is megnéztük, annyira furcsa, hogy középiskolai focimeccsről tudósítanak a tv-ben.

Most láttam először igazi amerikai pom-pom lányokat is, akik a filmekben látottakhoz hasonlóan ugrálnak, dobálják egymást, énekelnek. Nagyon aranyosak voltak. A lelátón ppedig eközben nagy kiabálások voltak: Go Patriots, Go!, Defence, Defence! Offence, Offence! A végére egészen hangulatba jöttem, mondjuk nem volt nehéz, mert a nagynénikém olyan izgalomban volt, folyamatosan felugrált, kiabált, ki gondolnál, hogy 70 évesen ennyire lázba hozza az amerikai foci? :) Hihetetlen modern hölgy, a Los Angeles – San Diego utat is olyan lazán levezette oda-vissza összesen 8 órát (ami 5 óra lenne, de nagy volt a forgalom, még úgyis, hogy 5, de néhol akár 8 sávosak az autópályák) Nagyon megszerettem a napokban, igazi nagyiként viselkedik velem. Nemcsak ágyat és komódot kaptam tőle, de egy teljes konyhai készletet, tálakat, serpenyőt, szóval tényleg semmit nem kell vennem. Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki Őt :))

A közlekedésre visszatérve valóban igaz a sztereotípia, hogy itt mindenkinek van autója, és ritkán látni több embert egy autóban. Biztos már sokan hallottátok, hogy itt külön sávot tartanak fel azoknak az autósoknak, akiknek 2 vagy több utasa van. Ezt hívják „carpool”-nak. Szerencsére mi is ebben a sávban suhantunk, de így is lényegesen tovább tartott az út, rengetegen vannak az utakon.

Nem csoda, hogy a 2,5 órás útból 4 óra lett, hihetetlen a forgalom

 A mai napomat a Starbucks-ban kezdtem, mivel a lakásban csak jövőhéten lesz internet, és a kávézó wifi-jén keresztül végre tudtam skype-olni Anyuékkal, Tesómmal és Bazsival. Jó volt hallani a hangjukat, Balázzsal pedig már tervezzük a közös hétvégét, hiszen 3 napot itt fog tölteni nálam. Ezután együtt ebédeltem 3 csoporttársammal, egy indiai, egy ausztrál és egy portugál sráccal, mindhárman nagyon jófejek voltak. Ezután kicsit körülnéztem a környéken, beszreztem néhány dolgot. 

Szerencsére itt is lehet egészséges dolgokat kapni, tőlem 5 percre van egy üzlet, Whole Foods Market a neve, ahol szinte csak egészséges, természetes alapanyagokból készült és organikus termékeket árulnak. Így is hirdetik magukat, "Amerika legegészségesebb élelmiszerüzlete". Árban kicsit magasabb, mint a szintén pár percre lévő Ralphs. 

Ami még érdekesség és egyben idegesítő, hogy az árakat áfa nélkül tüntetik fel. Ráadásul teljesen más mértékegységben számolnak mint, mi. Oz, gal, lb stb. Nem elég, hogy váltogatnom kell fejben a dollárt, még rá kell számolnom az áfát és ki kell találnom, hogy vajon 1 lb az hány kilónak felel meg :D

Holnap a csoporttársakkal bemegyünk az egyetemre, be kell jelentkeznünk a nemzetközi irodában, mert a vzumszabályzatban benne van, hogy megérkezéstől számított két héten belül jelentkezni kell, hogy valóban itt vagyunk. A napi program része még a diákigazolványom kiváltása, amivel elvileg jó kis kedvezményeket kapok, valamint holnap bankszámlát is kell nyitnom, mert diákkal ingyenes, és európai kártyával nagyon drága a pénzfelvétel.

Néhány kép, amiket a boltot keresve fényképeztem:

A baloldali házban lakom

két utcányira tőlem

Az egyetemem orvosi karának az egyik épülete

Nemsokára újból jelentkezem és beszámolok, hogy boldogulok ;) 
A végére pedig egy kis ízelítő a pénteki amerikai focimeccsről. Áááá, nem tudom feltölteni. Az internet a kávézóban elég lassú, ha lesz otthon netem felrakom :)