Juhúhúhú nyaralunk!!! Még mindig Darwinban: Kakadu Nemzeti Park

Túl vagyunk egy teljes hét munkán, Dóri pedig egy vizsgán és egy beadandón így most már épp ideje, hogy folytassuk a darwini kalandokat. A második nap elég korán, 6kor keltettek minket és egy gyors reggeli után, indultunk is a túrára. Még most is a Kakadu Nemzeti Parkban járunk, az első megállónk egy aboriginal  ősi szent hely volt, az Ubirr. A következő kép itt készült:

A rajzok több ezer évesek voltak, állítólag ezt onnan tudják, hogy megvan h a különböző színek hány mm-re tudnak beszivárogni a sziklába és valahogy a színek alapján ki lehet ezt kalkulálni. Volt olyan sziklarajz is, ami már rég kihalt állatot ábrázolt. Dóri persze le van fényképezve az összes graffitivel, úgyhogy meglehet majd őket csodálni a blogon.

Bal oldalt egy ember vehető ki

Itt kellett felmásznunk, hogy megcsodálhassuk a kilátást

A legszebb része ennek a megállónak az volt, amikor felmásztunk egy közeli hegy tetejére, ahol az egész táj a lábaink előtt hevert, az egész nemzeti parkra 360 fokos kilátás volt. Kicsit úgy éreztük magunkat, mint amikor az Oroszlánkirályban a majom felemeli a kis Szimbát egy sziklán a film elején.

A következő sétánk ismét egy fürdőzéssel végződött. Elég sok kisebb folyó és tó mellett elhaladtunk amiben krokodilok élhettek, erre különböző táblák figyelmeztettek minket.

Ezért érthető okokból ezekben nem fürödtünk (habár túravezetőnk elég nyugodt vezetgetett minket a vízpart mellett, ami azért nem volt annyira megnyugtató) viszont felmásztunk egy magas hegyre, ahova a krokik nem másznak már fel és ott egy szuperjó helyen fürödtünk, nagy sziklákon kellett mászkálni, és akkor még szebb helyekre eljutottunk.

Ilyen tájakon át vezetett az utunk

Nem kis sziklákat kellett megmászni

A szikla tetejéről ezt láttuk, itt voltak a krokik

Ez pedig a szikla tetején található kis forrás, ebben már nyugodt szívvel lehetett fürdeni 

A víz nagyon kellemes volt, és tényleg olyan természetközeli volt az egész. Tipikusan olyan hely, amit ha nem lenne a túravezető soha nem találna meg az ember.

Úgy élvezem én a strandot ...

 Napközben még elsétáltunk egy turistaközpontba, szóval most már teljesen profik vagyunk az öslakos kultúrából, fából, fűből, állatokból. Egyébként érdekesség, hogy az őslakosoknak megvan a maguk nyelve, összesen kb. 300 különféle nyelv létezik, pedig annyira nincsenek sokan, az ausztrál népesség 2,5%-át teszik ki, ami kb. 500ezer embert jelent. Sydney és Melbourne környékén egyáltalán nem lehet őket látni, de északon sokan élnek a városokban is. Hasonlóak a magyar kisebbséghez, mezítláb járnak, a földön üldögélnek, zenélgetnek stb.

A turistaközpontban volt kiállítva ez a krokodilcsontváz

Napnyugtakor még elsétáltunk egy krokis tóhoz, hátha több hely lesz a buszban, de senkiből sem lett krokodil vacsora.

A nap végére már meg sem lepődtünk, amikor egy ilyen táblával találkoztunk, ami figyelmeztetett, hogy ne ússzunk a vízben, mert simán felfalnak a krokik

A naplemente viszont szép volt.

Ezután indultunk a mai szálláshelyünkre, ahol a változatosság kedvéért grillezett a Rangerünk. Dóri és Dávid örült, mert kengurut grillezett, amit mindkettőjüknek nagyon ízlett. A kíváncsi olvasók miatt átadom az infót: Állítólag olyan íze van, mint a vadhúsoknak, pl. mint az őznek.  Ezután ágynak dőltünk, mert másnap reggel 5kor keltünk. De erről már egy másik bejegyzésben fogunk beszámolni :)
Legközelebb töltünk fel videót is :)