Megérkeeeeeztüüüünk Sydneybe és Newcastle-ben jártunk

Június 17.-18. 
Megérkeeeeeeeeztünk Sydneeeeeeybe már több mint egy hónapja, nem kis lemaradásban vagyunk :D kíváncsi vagyok egyszer utolérjük-e magunkat ... meglátjuk :)
Június 17.-én este fél10kor érkeztünk meg Sydneybe. Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az egyik kedves magyar barátunk ausztrál ismerőse megengedte, hogy pár napig, amíg nincs lakásunk meghúzzuk magunkat a lakásában. Még jobban megörültünk amikor kiderült, hogy a vonatállomástól alig 10 percre van gyalog, így a 40-40 kg csomagjainkat nem kellett végigcipelni az egész városon keresztül, és ami még jobb, nem kellett legalább $50-t fizetni a taxiért. Persze útközben most is kérés nélkül odajöttek, hogy segíthetnek-e az eligazodásban. Eléggé meglepődtünk amikor odaértünk az épülethez, ami 35 emeletes volt, és kiderült, hogy mi a 34. emeleten fogunk lakni :) A lakáshoz erkély is tartozott, amiből nagyon szép volt a kilátás, egészen a kikötőig el lehetett látni.

34. emeleten :)

Egyébként az ide érkező diákok egyébként általában ún. hostelekben, diákszállókban szállnak meg. Ezek a hostelek általában jól frekventált helyen vannak, de a legolcsóbb ágy is egy 4-6 ágyas szobában napi 25 $ körül van, vagyis 5000Ft. Ezért az árért pedig általában egy kevésbé tiszta, minimálisan berendezett, hideg szobát kap az ember, tehát mindenki arra törekszik, hogy minél hamarabb találjon valami albérletet. Mondjuk hallottam olyat is, aki 1-2 hónapra is beköltözik, de a többiek elmondásából nem értem hogy bírnak ki ennyi időt az ilyen diákszállókon. Minden szempontból nagyon örültünk, hogy volt hova mennünk, és a Melbourne-i hideg és kevésbé rendezett szoba után normális ágyba hajthattuk le a fejünket :)
Másnap azonban nem aludtunk sokáig, mert egy „küldetés” kellett teljesítenünk. Megígértük, hogy az ideiglenes szállásadónknak eljutottatjuk magyar barátunk ajándékát Newcastle-be, valamint a kedvességéért mi is megajándékoztuk egy üveg pálinkával (egy igazi magyar nem indul el pálinka nélküll a világ végére, just in case :D)
  Tehát másnap reggel 9 óra körül elindultunk Newcastle-be, ami 2,5-3 óra vonatút Sydney-ből. Newcastle Új-Dél-Wales állam második legnagyobb városa Sydney után. A város híres az ipari tevékenységéről, hiszen a legnagyobb szénexportáló kikötő a világon. A szén a városon kívül található bányákból származik. Annak ellenére hogy iapri város, ez egyáltalán nem látszik rajta (legalábbis ott nem, ahol voltunk) Az idő is melegebb volt, mint Sydney-ben, kb. 24 fok volt amikor odaértünk, ami nagyon kellemes volt.

Emeletes vonat vitt minket Newcastle-be

Első találkozás az ausztrál tengerparttal 

Tengerpart NewCastle-ben

Ekkor láttuk először a tengert is, habár az örömujjongásunk hamar abbamaradt, amikor a kedves vendéglátónk félvállról megemlítette, hogy a cápák 1-2 turistát mindig elvisznek évente „de ez nem olyan rossz arány” Ezután kiterjedt kutatást végeztem Sydney és cápák kulcsszavakkal, de nem igazán találtam cápatámadásokról szóló híreket. Megnyugtató :) Állítólag ott azért gyakoribbak a cápatámadások, mert melegebb a tenger és a cápik azt jobban szeretik. Helyes, menjenek csak oda  :)

A cápákról jut eszembe, ahhoz képest, hogy Ausztráliáról mindenkinek a pókok és a kígyók jutnak eszébe, szerencsére nem találkoztam még egyik csodálatos állatfajjal sem. Ki is futnék rögtön a világból is, annyira félek tőlük :S De inkább ők, mint a cápák!
Délután visszavonatoztunk Sydney-be és az estét pihenéssel töltöttük, hiszen a másnapot a lakáskereséssel akartuk kezdeni. Este nem tudtuk a netet böngészni, mert a lakásban nem volt internet. Így a másnapi teendők közé bekerült egy mobilinternet beszerzése, mivel az internetkávézókban hihetetlen árak voltak, 600 Ft volt az internet óránként.
Legközelebbi bejegyzésben a munka és lakáskeresésről írunk. Nemsokára jelentkezünk :)